 |
Sajtószereplések |
Cikkek: |
Videó: |
|
|
2009. május 20., szerda, 18:03 - Origo
A bolíviai ügyészség szerint egy ENSZ-egyezményre hivatkozva Bolívia akár Magyarországon is elérheti azoknak az állítólagos terroristáknak felelősségre vonását, akik korábban jártak Bolíviában és tagjai lehettek Rózsa-Flores Eduardo csoportjának - írja a La Prensa bolíviai lap. Mivel Magyarország nem adja ki állampolgárait külföldi hatóságoknak, valóban lehetséges a hazai bírósági eljárás, de csak akkor, ha a magyar nyomozók is gyanúsítottnak tartják az érintett magyarokat - mondta az [origo]-nak egy nemzetközi büntetőjogász.
Egy nemzetközi egyezmény értelmében Bolívián kívül is bíróság elé lehet idézni azt az öt feltételezett terroristát - három magyart, egy szlovákot és egy románt -, akik mindannyian jártak Bolíviában, és a gyanú szerint tagjai voltak az Eduardo Rózsa-Flores vezette csoportnak - jelentette be Marcelo Soza ügyész a La Prensa című bolíviai lap szerint. A lap nem részletezte, pontosan kikről feltételezik az állítólagos összeesküvésben való részvételt.
Soza az ENSZ terrorizmus elleni egyezményére hivatkozva azt állította, hogy a feltételezett bűnözőket akár hazájukban is felelősségre vonhatják. Az érintettek ugyanis nyilatkozhatnak a Bolíviában illetékes magyar nagykövetségen, hogy alávetik-e magukat a bolíviai törvényeknek. Ha ez nem történik meg, a feltételezett terroristák ellen saját országukban indulhat eljárás. Ebben az esetben a bolíviai hatóságok képviselői Európába utaznak, hogy a bíróság előtt bemutassák az összes bizonyítékot, az iratok hiteles másolatát, hogy segítsék a bíróségi eljárást - írja a La Prensa Sozára hivatkozva.
A bolíviai lap szerint az ügyész nem zárta ki a lehetőséget, hogy nemzetközi bíróság járjon el az ügyben, ugyanakkor valószínűbb a magyarországi tárgyalás. A gyanúsítottakat nem lehet kiadni, Magyarország és Bolívia között ugyanis nincs kiadatási egyezmény - tette hozzá. Ahhoz, hogy az eljárás elindulhasson, meg kell várni az informatikusok munkájának eredményét. Ők azt a számítógépet vizsgálják, amelyet a Las Americas szállodában foglaltak le és amelyet Rózsa-Flores csoportja használt - mondta Soza.
A bolíviai ügyre az az ENSZ-egyezmény érvényes, amely a nemzetközileg védett személyek elleni bűncselekmények megelőzéséről és megbüntetéséről szól - mondta az [origo]-nak Bátki Pál nemzetközi büntetőjogász. Ennek alapján ha Magyarország nem adja ki Bolíviának azokat, akiket a dél-amerikai állam gyanúsítottnak tart, akkor ügyüket késlekedés nélkül saját hatóságai elé kell terjesztenie.
Magyarország biztosan nem adja ki állampolgárait Bolíviának. Bátki Pál szerint nem azért, mert nincs kiadatási egyezmény a két állam között, hanem azért, mert a magyar törvények szerint csak akkor adják ki, ha az illetőnek a magyar mellett más állampolgársága is van, és nem lakik Magyarországon.
Az ügyvéd szerint egyáltalán nem egyértelmű, hogy a magyar hatóságok is gyanúsítottnak tekintik azt, akit Bolívia annak tart. Az illető ellen "első tekintetre megfelelő" bizonyítékra van szükség arra, hogy megpróbált egy nemzetközileg védett személyt - ez esetben Evo Morales elnököt - megtámadni vagy megölni. Emiatt "ha valóban indulna Magyarországon büntetőeljárás a bolíviai hatóságok megkeresésére, akkor ehhez biztosan kellenének a bolíviaiak által rendelkezésre bocsátott konkrét bizonyítékok". Bátki szerint nem kizárt az sem, hogy nemzetközi bíróságra kerül az ügy, ha ugyanis a két állam vitába keveredik, bármelyikük fordulhat a hágai Nemzetközi Bírósághoz.
A bolíviai hatóságok április 16-án jelentették be, hogy meghiúsítottak egy Evo Morales bolíviai elnök ellen tervezett merényletet. A rendőrségi akció során felszámolt állítólagos terrorista csoportnak magyar tagjai is voltak, köztük a magyar-horvát-bolíviai Rózsa-Flores Eduardo, az erdélyi Szovátáról származó Magyarosi Árpád - mindketten meghaltak, rajtuk kívül elfogták a 29 éves Tóásó Elődöt. A bolíviai nyomozók szerint azonban az ügy kulcsfigurája egy Révész Tibor nevű magyar férfi, akiről részleteket itt olvashat
Vissza a lap tetejére
Olyan a sztrájk, mint egy vulkánkitörés?
A sztrájk miatt harmadik napja akadozik a fővárosi közlekedés. Mindez azt jelenti, hogy azok, akik egy meghatározott időszakra szóló jegyet vagy bérletet váltottak, a BKV szolgáltatásainak csak egy töredékét tudják igénybe venni. A közlekedési vállalat vis maiorra hivatkozva nem akar kártérítést fizetni. Egy jogi szakértő szerint viszont egy próbapert megér az ügy, hiszen korántsem biztos, hogy a BKV igazolni tudná: valóban külső és elháríthatatlan oknak minősül a munkabeszüntetés.
24 és 72 órás jegy, hetijegy, kétheti bérlet és havibérlet – ezek a nem egy adott utazásra, hanem egy időszakra szóló jegyek és bérletek válthatók a BKV-nál a cég honlapja [1] szerint. Ezek közül a hetijegy 4600, a kétheti 6200, míg a felnőtt havi bérlet 9400 forintba kerül. Aki a sztrájk előtti napokban hetijegyet vett – mondjuk egy fővárosba akkor érkező turista –, az arra költött 4600 forintjáért már három napra nem kapott teljes szolgáltatást, tehát a hétnapos időtartam legalább 40 százalékán nem használhatta korlátlanul a jegyet.
Ő legalább 2000 forintot bukott, de a vesztesége ennél nagyobb is lehet, annak függvényében, hogy milyen időtartamra szól a hétnapos jegy. Akiknek két hétre szóló jegyük van, azok a 6200 forint nagyjából 20 százalékát bukták, ami 1200 forintot jelent, a havibérletesek lényegében tíz százaléknál, 940 forintos veszteségnél járnak.
Külső és elháríthatatlan ok?
Alapesetben jár a kártérítés annak, aki kifizet valamit, de azért nem kap teljesítést a szolgáltatótól, ez ugyanis szerződésszegésnek minősül – mondta az Index kérdésére Bátki Pál ügyvéd, kártérítési jogi szakértő. A BKV azonban most arra hivatkozik, hogy a sztrájk egy vis maior helyzetnek minősül, márpedig a vis maior helyzetek mentesítik a feleket, hogy a szerződéses kötelezettségüket teljesítsék.
Ha pert indítanának a cég ellen, akkor azt a BKV-nak kellene bizonyítania, hogy a sztrájk egy külső ok által kiváltott, elháríthatatlan szituáció. Márpedig korántsem biztos, hogy az emberi döntések következtében előállt helyzet elháríthatatlannak mondható, hiszen az emberi viselkedés – szemben a természeti jelenségekkel – igenis irányítható. Akár azt is mondhatjuk – bár kétséges, hogy ez az érvelés megállná-e a helyét a bíróságon –, hogy ha a sztrájk bármelyik napján megállapodnak, azzal máris igazolódik, hogy nem volt elháríthatatlan a munkabeszüntetés, hiszen a megállapodást már annak megkezdése előtt megköthették volna.
Jó lenne egy próbaper
„Bátorítanám, és a fogyasztóvédelmi kultúra szempontjából is hasznosnak tartanám, ha valamilyen fogyasztóvédelmi szervezet elindítana egy próbapert, bár annak kimenetele sosem biztos” – mondta a szakértő. Szerinte a jogbizonytalanságért részben a jogalkotók is felelőssé tehetők, hiszen az 1989-ben született sztrájktörvény a megalkotása óta nem fejlődött, „a jogalkotók mulasztása miatt képtelen alkalmazkodni a folyamatosan jelentkező társadalmi kihívásokhoz”.
A BKV-nak az a döntése, hogy vis maiorra hivatkozva elzárkózzon a kártérítés kifizetésétől, nem feltétlenül csak azzal magyarázható, hogy spórolni akar a havi felnőtt bérleteken nagyjából napi 300 forintot. Bátki Pál inkább arra gondol, hogy azért döntött így a közlekedési cég, mert ha elismerné a bérletesekkel szembeni kártérítési felelősségét, akkor megnyílna az út az egyéb kártérítési igények előtt is. És itt nem feltétlenül csak néhány ezer forintos taxiszámlákra kell gondolni, hanem akár komolyabb értékű kártérítési, például elmaradt haszon miatt benyújtott kártérítési igényekre is.
A piaci szolgáltatók komolyan veszik
Pedig más iparágakban nagyon komolyan veszik az ügyfelek kiszolgálását, és kimaradás esetén a kárpótlását. Emlékezetes a T-Mobile tavaly decemberi leállása, amikor órákra megbénult a cég mobilhálózatának egy része. Nem tudjuk, hogy mennyi ügyfelet érintett a leállás, azt viszont igen, hogy a T-Mobile összes, nagyjából ötmillió ügyfele mind kapott kárpótlást - tíz ingyen lebeszélhető percet. A T-Mobile-nak az eset 700 millió forintjába került.
Az internetszolgáltatók az általános szerződési feltételekben közlik a rendelkezésre állás idejét. A UPC például egy nemrég bejelentett üzleti díjcsomagjánál éves szinten 95 százalékos rendelkezésre állást vállal, saját mérései szerint 99 százalékot teljesít, és 100 százalékot próbál elérni.
Ha valamilyen hiba miatt a szolgáltatást nem lehet igénybe venni, és a kiesés átlépi a rendelkezésre állás 95 százalékos vállalt határát, akkor a szolgáltató kötbért fizet, aminek a mértékét az előfizetői díjból számítják ki. Az előző hat hónapban befizetett összegből kiszámolják az egy napra jutó átlagos díjat, és minden egyes késedelmes nap után ennek a nyolcszorosát fizetik ki. Rövidebb ideje kötött szerződés esetén egy napi kimaradásért egy napi jóváírás jár. Ha ez lenne érvényes a BKV-ra, akkor akár napi 8-szor 313,3 forintos (azaz 2506,6 forintos) kötbért lenne kénytelen fizetni a cég. Három napra az 7519,9 forint lenne a legalább 30 napos bérletet váltóknál.
Késésnél és járattörlésnél is jár kártérítés
A légitársaságoknál főleg a fapadosok piacra lépésével szaporodtak meg a késések. A diszkont modell miatt ugyanis ezeknél a társaságoknál sokkal kevesebb időt tölt a földön a gép, folyamatosan mozgásban van, így gyakrabban előfordulnak késések is. A szaporodó utaspanaszok miatt az EU is foglalkozott az üggyel, 2004 elején a miniszteri tanács jóváhagyta [2] azt a szabályozást, mely szerint túlfoglalásnál és késésnél az addiginál nagyobb kártérítés jár az utasnak – késéstől és távolságtól függően akár 600 euró is. A rendelet egy évvel később, 2005 elején lépett életbe, de a légitársaságok panaszt nyújtottak be a bróságra.
Az Európai Bíróság tavay novemberben mondta ki [3], hogy átalányalapú kártérítést kérhetnek azok, akik a célállomást három, vagy több órával később érik el. Légi járat törlése esetén pedig 250 és 600 euró közötti összeg jár.
Ha nem is muszáj, akkor is fizet
Mondhatnánk persze azt, hogy a magántulajdonban lévő, piaci viszonyok között szolgáltató cégek nem hasonlíthatók össze a közpénzből működő és a fővárosi tömegközlekedésben szinte monopolhelyzetben lévő, közszolgáltatást nyújtó BKV-val. Csakhogy más köztulajdonban lévő közszolgáltatók sem ódzkodnak attól, hogy kártérítést fizessenek szolgáltatás kimaradása esetén.
A szintén budapesti Főtáv Zrt., az ország legnagyobb távhőszolgáltatója például minden esetben kompenzációt fizet – ami a gyakorlatban a havi alapdíj részbeni vagy teljes elengedésében testesül meg –, ha a cég hibájából, neki felróható okból nem tud szolgáltatást nyújtani. Ha például egy rosszul elvégzett vagy elmulasztott munka miatt van üzemzavar, vagy nagyobb hibajavítási munkák miatt szolgáltatási szünetet rendelnek el, akkor van ilyen kötelezettség – mondta Balog Róbert szóvivő.
Az ombudsmant is érdekli, fizet-e kártérítést a BKV
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tájékoztatást kért a BKV vezérigazgatójától arról, hogy sztrájk idején a cég köteles-e megtéríteni az utazástól elesők kárát. Szabó Máté arra hívja fel a figyelmet, hogy a bérlet megvásárlása szerződéses kapcsolatot hozott létre az utas és a közlekedési vállalat között. A sztrájkok következtében az érintett lakosság "az események károsultjává" válhat, Szabó Máté ezért a lehetséges kártérítési következmények tisztázására kért tájékoztatást Kocsis Istvántól.
Az ombudsman nemcsak arra vár választ, hogy a bérlettel rendelkező utasok hogyan érvényesíthetik esetleges kárigényüket, hanem arra is, mi a helyzet a bérlet nélkül, jeggyel utazókkal. Felvetette: van-e módjuk utazási többletköltségük érvényesítésére azoknak, akik ugyan nem rendelkeznek bérlettel, ám szükséges lett volna, hogy igénybe tudják venni a közlekedési vállalat szolgáltatását? Szabó Máté arra is választ vár, hogy van-e olyan eljárási rend, amely a közszolgáltatás kiesése esetén szabályozza az azt igénybe venni szándékozóknak az okozott kár megtérítését, illetve a sztrájk következtében felmerült költségek megfizetését. (MTI)
Szetey távozott, a köztisztviselői kar ellentámadásba lendült
Alkotmánybíróság előtt a tér
Nagy Szilvia 2008. január 29., 07:24
Alkotmánybírósághoz fordult egy volt köztisztviselő a lemondását tegnap bejelentett Szetey Gábor által bevezetett teljesítmény-értékelési rendszer (tér) miatt - értesült a Hírszerző. Lapunk már korábban írt arról, hogy a beosztottak és a vezetők között is igen nagy az ellenállás, de az államtitkár szerint minden újdonságtól idegenkedni szoktak. A volt minisztériumi munkatárs állítja: a rendszer diszkriminatív, és sérti az egyenlő munkáért egyenlő bér alkotmányos elvét.
A köztisztviselői teljesítményértékelés szabályait megállapító kormányrendelet alapgondolatát képező kötelező eloszlás intézménye alkotmányellenes, hiába vezette megalkotóit a köztisztviselői rendszer megreformálásának szándéka - nyilatkozta lapunknak Bátki Pál ügyvéd, korábbi köztisztviselő.
Szerinte a kötelező eloszlás lényegét tekintve úgy működik, mint egy olyan iskolai osztály, ahol a tanárnak mindenféle jegyet ki kell osztani, függetlenül attól, hogy a diák hogyan tanul. "Egy olyan sietve megalkotott durva szabályozásról van tehát szó, ami éppen a dolgozók valódi teljesítményére nincs tekintettel. Nem véletlen tehát, hogy az alkalmazása nagy feszültségeket kelt" - jelentette ki az ügyvéd.
Bátki Pál azt mondta: a kötelező eloszlás intézménye elvileg jól működhetne, ha minden közigazgatási szerv minden egyes szervezeti egységén a dolgozók pont olyan teljesítményt nyújtanának, amilyet a rendelet előír. "A gyakorlatban azonban nagyon sok munkahelyen a dolgozók nagy hányada - vagy akár mindenki - magas szinten végzi a munkáját. A kötelező eloszlás azonban ilyen esetekben is előírja, hogy a vezetőnek a dolgozók mekkora hányadát kell alsóbb teljesítmény-kategóriába sorolni, függetlenül a tényleges magas szintű teljesítményüktől" - magyarázta a volt köztisztviselő.
Szerinte két egyenlően magas szinten dolgozó munkatárs között csak hasraütés-szerűen lehet különbséget tenni, ezért ez a rendszer alkotmányellenes hátrányos megkülönböztetéshez és az egyenlő munkáért egyenlő bér alkotmányos elvének sérelméhez vezet. "Olyan megkülönböztetést kell alkalmazni, aminek nincs ténybeli alapja, ez önkényes és diszkriminatív eljárás" - tette hozzá. Bátki Pál ezek miatt az elvi kifogások miatt kezdeményezte az ügyben a Fővárosi Bíróság útján az Alkotmánybíróság utólagos normakontrollját.
"Nincs két egyforma teljesítmény"
"Most olyan új szemléletet kell a vezetőknek elsajátítani, amelynek a lényege éppen az, hogy ne egyenlőként kezelje azokat, akik munkája között érdemi különbség van. El kellene már fogadni azt a tényt, hogy nem létezik olyan szervezeti egység, ahol mindenki ugyanolyan minőségű munkát végez, valódi értékelést kell elvégezni, ami szerves része a vezetői magatartásnak.
Épp az a mozgástér nyílik ki az új típusú teljesítmény-értékeléssel a vezető számára, amely lehetővé teszi, hogy a mások helyett túlórázó, vagy az igazán minőségi munkát végző munkatársakat akár A-ba sorolja, míg a munkájukat tisztességgel elvégzőket, a rájuk vonatkozó C kategóriába tegye" - nyilatkozta lapunknak decemberben Szetey Gábor, a köztisztviselők kifogásai kapcsán.
Szerinte az elvárt szinten teljesítők problémája éppen az, hogy rájöttek: magasabb szintű teljesítménnyel ennek a jutalomnak a többszörösét is megkaphatják. A külföldi, jól bevált példákat is alapul véve kijelenthető: nincs olyan teljesítmény-értékelési rendszer, ahol ne lenne kötelező eloszlás, mert enélkül mindenki a legmagasabb szintű értékelést kapná - tette hozzá az államtitkár.
"Megalázó a rendszer"
Cikkünk után több köztisztviselő is megkereste lapunkat, és a Bátki Páléhoz hasonló véleményeket fogalmaztak meg. "Egy minisztériumban többen vagyunk, akik rendszeresen napi 9-10 órákat dolgozunk, mint amennyit Szetey úr megálmodott, és igazán minőségi munkát végzünk. Tőlem éppen csak nem kértek bocsánatot a főnökeim, mert csupán az elvárt kategóriába soroltak" - írta lapunknak egy minisztériumi munkatárs.
"A tényleges teljesítménynél nem volt kérdéses, hogy kiváló minősítést kapok, hiszen mindent megcsináltam, amit vállaltam. Egy kivétellel: egy kormányhatározat végrehajtásánál csak részben teljesültet kaptam, mert bár én tucatnyi változatot dolgoztam ki a végrehajtásra, végül a politika visszakozott és jegelte a témát. Emiatt buktam négy pontot. Ez kevés volt az éppen elvárt szintre való leminősítésemhez, ezért a vezetői kompetenciáimat pontozták le" - panaszkodott egy másik köztisztviselő. Szerinte "Szetey rendszere a legmegalázóbb, amivel valaha találkoztam, pedig 25 éve dolgozom vezetőként. Mi motiváljon? Az, hogy néhány helyen beosztják, az idén te leszel A, jövőre a másik, aztán hátha kifúj ez a rendszer?" - tette fel a kérdést.
Az Alkotmánybíróságon azt a tájékoztatást kaptuk, hogy jelenleg mintegy száz, soron kívüli eljárásban tárgyalandó ügy fekszik a testület asztalán, ezért ebben a félévben bizonyosan nem kerül napirendre Bátki Pál beadványa, de elképzelhető, hogy még idén sem.
BEMUTATKOZÁS - DR.BÁTKI PÁL - BÜNTETŐJOG -INGATLANJOG - KÁRTÉRÍTÉS - ENGLISH - CÉGJOG - ELÉRHETŐSÉG - ÜGYVÉD- MÉDIA - ÜGYVÉD TV - NEMZETKÖZI JOG - VÉGRENDELET -BÜK MÜK |