© Polgár-Szabó Viktória
gyakornok - Bátki Pál Ügyvédi Iroda

2010. március

Az Új Ptk. fontosabb változásai

Az igazságügyi tárca elgondolásai szerint, két lépcsőben lép hatályba az Új Polgári Törvénykönyv. Az első két könyv, a bevezető rendelkezések és a személyek joga, idén májusban már kötelezően alkalmazandó lenne, ami közel 100 paragrafust jelent, és többek között olyan jogintézményeket szabályoz, mint például a cselekvőképesség, gondnokság vagy az alapítványok.
A törvény hatályával kapcsolatban fontos megemlíteni azt a változást, hogy az új Ptk. már kiterjed a családjogi tárgyú szabályokra is, illetve emellett beépült a törvénybe számos, korábban külön törvényben elhelyezett szabály, jogintézmény (pl. termékfelelősségi előírások).

Vegyük sorra, hogy milyen módosítások lépnének életbe az új Polgári Törvénykönyvünk szabályrendszerében illetve, hogy az eddigiekhez képest, milyen újdonságokkal rukkol elő!

Korábban a „Bevezető rendelkezések”-nél található utaló magatartásra irányadó szabályok szövegezésüket tekintve nem változtak, a jogalkotó azonban az új Ptk.-ban nem a törvény általános alapelvei között, hanem az ún. „Egyéb kötelemkeletkeztető tényállások” cím alatt, a kötelmi jogi szabályokat megállapító Ötödik Könyv végén helyezte el.

Az alapítványokkal kapcsolatban legfontosabb újítás, hogy köz- és magáncélra is létrehozhatóak lesznek, és ha erre az alapító okiratban az alapítók feljogosítják, a kft.-re vonatkozó tőkeminimummal akár üzleti tevékenységet is folytathat majd. Mostani Ptk.-nk egyértelmű tiltásával ellentétben az új nem tiltja, hogy az alapító vagy az alapítói jogok gyakorlására felhatalmazott személy az alapítvány működésére (így pl. a kuratórium döntéseire) meghatározó befolyást gyakoroljon. Továbbra sem alakulhat azonban át az alapítvány gazdasági társasággá. A jogutód nélkül megszűnő alapítvány esetére rendelkezéseket találhatunk a vagyon sorsára vonatkozóan.

Korábbi kódexünk által nem ismert új jogintézmény is bekerült a Ptk. Második könyvébe: az előzetes jognyilatkozat. Ezt „Nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli korlátozása vagy – az (5) bekezdésben foglaltak szerint – ennek hiányában is belátási képessége csökkenése esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy a gyámhatóság előtt személyesen tehet akaratának egyes személyi és vagyoni viszonyaival összefüggő kinyilvánítása érdekében”.(2009. évi CXX. Tv: A Polgári Törvénykönyvről (2:17.§))

Szintén újnak számít a támogatott döntéshozatal jogintézménye. Bevezetésével a törvény lehetőséget teremt arra, hogy azon emberek esetében, akiknek fogyatékossága segítséget igényel, ez ne kizárólag az érdemi jogkorlátozással járó – és adott esetben aránytalan – gondnokrendeléssel valósuljon meg, hanem a bíróság a támogató kinevezésével is gondoskodhasson az érintett személyek jogvédelméről.

Megszűnik a kizáró gondnokság alá helyezés jogi lehetősége. Nagykorú személy döntéshozatalát elősegítő jogintézményként az előzetes jognyilatkozatot, a támogatott döntéshozatalt és a cselekvőképességet korlátozó gondnokságot nevesíti a törvény. Mivel tehát erre a jogintézményre az új Ptk. nem ad lehetőséget, a korlátozó gondnokság szabályait
differenciáltabban, egyben jogi garanciákkal is jobban körülbástyázva állapítja meg.

A jövőben a cselekvőképesség általános érvényű korlátozását kizárja a törvény, a bíróságnak a cselekvőképesség korlátozásáról rendelkező határozatában kell döntenie arról is, hogy a nagykorú személy gondnokság alá helyezésére mely ügycsoport vagy ügycsoportok vonatkozásában kerüljön sor. Az új törvény szerint ugyanis a cselekvőképesség korlátozásáról döntő bíróság hatáskörébe tartozik majd, hogy a gondnok kirendelése iránt is intézkedjen. A cselekvőképesség végleges korlátozására a jövőben nem lesz lehetőség.
Törvényjavaslat született a gondnokolni nyilvántartás tárgyában is, de ez egyelőre napirendi pontként szerepel a Parlament ügyrendjében.

Az új Ptk. által bevezetésre kerülő sérelemdíj intézménye a nem vagyoni kártérítés fogalma helyébe lép. A sérelemdíj a személyhez fűződő jogok megsértésének szubjektív, felróhatósághoz kötött szankciója. A sérelemdíjra való jogosultság megállapításához a jogsértés megtörténtének bizonyított volta elegendő, a jogsértés súlyosságát, körülményeit a sérelemdíj mértékének meghatározásakor veszi figyelembe a bíróság. A személyhez fűződő jogok megsértésével okozott hátrány pedig adott esetben kártérítési igény érvényesítését alapozhatja meg. Sérelemdíj szerzői jogi jogsértés esetén is igényelhető.

A személyhez fűződő jogok védelme közé bekerült új szabályként a fogyatékos személyek védelme. Ha a jogszabályban arra kötelezett intézmény jogellenesen nem tesz eleget pl. akadálymentesítési kötelezettségének, ezzel egyben megvalósítja a személyhez fűződő jogok sérelmét is, tekintet nélkül arra, hogy a fogyatékos ember számára a jogsértő mulasztás okozott-e kárt, illetve hogy alkalmazhatóak-e a kártérítési felelősségre irányadó szabályok.
Jelesül személyhez fűződő jogot sért a bíróság, ha figyelmen kívül hagyja a fél bíróság előtti tisztességes eljárás lefolytatásához és az ésszerű időn belül történő döntéshozatalhoz való jogát.

Rendelkezik az új Ptk. többek között arról a kérdésről is, hogy a tömegfelvételek készítése nem engedélyköteles; illetve nem jogsértő, ha a kép- vagy hangfelvételt engedély nélkül kerül rögzítésre, ha az közhatalmat gyakorló személyről, az ezzel összefüggő tevékenysége kifejtése során kerül sor. Változás továbbá, hogy az új törvény nem tartja fenn a személyhez fűződő jogok megsértésének szankciójaként a közérdekű bírság kiszabásának lehetőségét.
A közérdek védelmében jelentősen változtat az Ptk. a közszereplő, közhatalmat gyakorló, ill. a közfeladatot ellátó személy jóhírnevének megsértése esetére irányadó szabályokon is. Eszerint a közszereplő ha jóhírnevét, becsületét közszereplésével, illetve közszereplői minőségével összefüggésben sértették meg, a kódexben foglalt jogkövetkezményekre csak abban az esetben tarthat igényt, ha
- a jogsértés valótlan tény állításával, híresztelésével vagy való tény hamis színben történő feltüntetésével valósul meg, és
- arra a jogsértő szándékos vagy súlyosan gondatlan eljárása miatt került sor.
Következésképpen ezekben az eseteken még az amúgy „felróhatóságtól független” szankciók alkalmazására, így pl. sajtó-helyreigazítás igénylésére is csak a jogsértő súlyosan felróható magatartása jogosítja fel a sértettet.

Fontosnak tartom kiemelni továbbá, hogy a környezet védelmében is új szabályozást vezet be a jogszabály, nevezetesen azt, hogy a környezeti károkért való felelősség az eddigi három év helyett harminc évig állna fenn.

A bevezetőben már említésre került, hogy nem egyszerre lép hatályba mind az 1200 új szakasz. Az első két könyv 2010. májusi hatályba lépését követően a fennmaradó 1100 további paragrafust 2011. január 11-ével léptetik hatályba.
Az összefoglalóhoz forrásként az IM honlapján http://www.irm.gov.hu/i/irm.gov.hu/files//Aktualitasok/Ptk_kerdesek_es_valaszok.pdf címen található segédanyagot használtam.

Polgár-Szabó Viktória

(A dolgozat szerzői jogi védelem alatt áll!)